LAOSZ ZÁSZLÓJA

Laosz a legelmaradottabb és legrejtélyesebb tagja a három egykori Francia-Indonéz államnak. A gyarmati uralom romboló időszaka, az etnikai konfliktusok és a dogmatikus szocializmus végül is padlóra küldte az országot az 1970-es évekre, és a lakosság csaknem 10%-a elmenekült. Napjainkban másfél évtizedes elszigeteltség után ez az elzárt, ritkán lakott ország békében él, és a politikai és gazdasági stabilizáció útjára lépve várja a külföldi látogatókat. A külföldi behatások teljes hiánya miatt Laoszban kivételes lehetőség van a délkelet-ázsiai tradíciók megtapasztalására.

Környezet, éghajlat:

Laoszt Thaiföld, Kambodzsa, Vietnám, Kína és Burma határolja. A folyók és hegységek dominánsak az ország domborzatában. Legnagyobb folyója, a Mekong termékeny síkságokat biztosit a mezőgazdaság számára, természetes határvonalat képez Thaiföld felé, és egyben az ország fő közlekedési útja is. Az ország 70%-át hegyek és fennsíkok borítják. Átlagos magasságuk 1500-2000 m között változik, és lehetőséget nyújt rizs, kávé, tea és más magas termőterületű növények termesztésére. Területének kétharmadát erdő borija, és csak 10%-a alkalmas mezőgazdasági művelésre. Ilyen adottságok mellett szerencsés, hogy Laosz Ázsia egyik legritkábban lakott országa: kb. 18 ember él négyzetkilométerenként.

Az évenkénti ázsiai monszun miatt Laoszban két alapvető évszak van: májustól októberig nedves, novembertől áprilisig száraz. A hőmérséklet a tengerszint feletti magassággal változik. A Mekong folyó völgyében a legmagasabb hőmérséklet (38C) március és április között van, a legalacsonyabb pedig (15C) decemberben és januárban. A csapadékosabb időszakban a nappali homérséklet 25-29C körül alakul.