MONGÓLIA ZÁSZLÓJA

A név "Mongólia" a legtöbb emberben az egzotikumot és a vadságot idézi fel, Dzingisz Kán, vándorló tevék a Góbi-sivatagban, vadlovak a sztyeppén. Mongólia még ma is a földi világvége látszatát kelti, Ulánbátorból kilépve azon gondolkodunk, hogy véletlenül nem idoutazók vagyunk-e.

Az ország életben maradása a történelem folyamán kicsit túl sok csodának köszönhető. Eurázsia egykori urai túléltek gyarmatosítást, orosz és kínai megszállást. Egy századdal ezelőtt olyan kevesen éltek már, hogy úgy tűnt, civilizációjuk eltűnik. Ma az országnak demokratikus alkotmánya, többpárti választásai és kormányzó koalíciója van.

Mongóliában utazni nem egyszerű dolog, de ha készek vagyunk belevágni, vigyük a legmelegebb télikabátunkat, edzzük gyomrunkat, erősítsük meg idegeinket és máris készek vagyunk a vándorlásra a nomádok földjén.

Környezet, éghajlat:

Mongólia a világ egyik legmagasabban fekvő országa, átlagosan 1580 méterrel terül el tengerszint fölött. Nyugaton állandóan hófedte hegycsúcsok (a legmagasabb Tavanbogd Uul, 4370 m), lenyűgöző gleccserek. A hegyek közt esőt alig látó sivatagok, sós és édesvizű tavak serege. A legnagyobb tó a Khövsgöl Nuur a Föld édesvízkészletének 2%-át tartalmazza.

Évente 260 napsütéses nap, ezért a "Kék ég földjének" is hívják. Ennek ellenére az éghajlat rendkívül szélsőséges, hosszú, majdnem sarki telekkel. A Góbi-sivatagban még áprilisban is előfordulhat hó. A magasság miatt a nyár hűvös, az esték még ekkor is hidegek. Emellett májustól júniusig borzalmas porviharokkal is számolnunk kell.