KAZAHSZTÁN ZÁSZLÓJA

Ha nem vagyunk rajongói a végtelen sztyeppének és a hanyatló ipari városoknak, ez az ország nem nekünk való. Egy ido után úgy tunik, mintha a vidéket nukleáris robbanások nyomai tarkítanák, és ez igaz is, mivel orosz tudósok 1940 óta erre használták Kazahsztánt.
Ez alól a legfobb kivétel Almaty, igazi kozmopolita város, az ország déli és keleti határán végigfutó, Tian Shan és Altaj hegységek lábánál. A legtöbb látogató csak átutazik itt, Közép-Ázsia híresebb pontjai felé, de aki szereti a távolságot, végtelen síkságokat, a hosszú, hipnotizáló vonatutakat és a lókolbászt, az itt elemében érzi majd magát.

Környezet, éghajlat:

2,7 millió négyzetkilométeres területével Kazahsztán a világ kilencedik legnagyobb országa, nagyjából akkora, mint Nyugat-Európa vagy az Egyesült Államok fele. Északról Oroszország, nyugatról a Kaszpi-tenger, délrol Türkmenisztán, Üzbegisztán és Kirgizisztán, keletrol Kína határolja. Az országot kevés csapadék éri, kivétel ez alól csak a hegyvidék. A legmagasabb pont a Tian Shan hegységben a Khan Tengri (6995 méter). Az ország ásványkincsekben gazdag, de földjei terméketlenek.

A nyár égetoen meleg, 40°C körüli csúcshomérséklettel nappal, éjszaka pedig kevesebb, mint ennek a fele mérheto. A tél még a sivatagokban is hideg. A hegyekben a hó novembertol akár májusig is esik. Az évi átlagos csapadékmennyiség 100 mm a sivatagban, 1500 mm a hegyekben. A sztyeppén a legtöbb nyári eso vad zivatarok formájában érkezik, s ez gyakorta okoz áradásokat.