BHUTÁN ZÁSZLÓJA

Bhután egy igazán különleges ország, melyen alig látszik az ido múlása. A Himalája szívében századokon át megorizte elszigeteltségét a külvilágtól. Mióta 1974-ban óvatosan megnyitotta kapuit a világ elott, az ide látogatókat megbabonázzák fenséges tájai, csodálatos építészete, egyedülálló kultúrája és barátságos és elbuvölo lakói.
Hatalmas természeti eroforrás tartalékainak ellenére Bhután egyike Ázsia legszegényebb országainak, mit sem törodve a külvilág profithajszoló mentalitásával. Fél lábbal a múltban, a másikkal a jövoben állva magabiztosan halad a modernizáció útján, védelmezve osi kultúráját, természeti kincseit és mélyen buddhista életmódját.

Környezet, éghajlat:

Bhután területe kb. Svájcéval egyenlo. Északon és északnyugaton Tibet határolja, a többi oldalról pedig India. Gyakorlatilag az egész ország hegyvidék, legmagasabb pontja a 7554 m magas Kulha Gangri a tibeti határnál. Északról dél felé haladva három földrajzi egységre bontható: a magas Himalájára, a középso terület hegyeire és völgyeire és a déli hegyoldalakra és síkságokra.
Évszázados elszigeteltségének, kis népességének és szélsoséges domborzatának köszönhetoen Bhután ökoszisztémája gyakorlatilag érintetlen, rendkívül változatos állat- és növényvilággal büszkélkedhet. A bhutáni törvények értelmében a királyság területének 60%-a mindig erdo marad. Jelenleg 72%-át borítja erdo páratlan növényvilággal, 5000 növényfaja közül 300 gyógyhatású. 165 emlosfaja között számos ritka és veszélyeztetett faj is megtalálható, mint például a hópárduc és a vörös panda. Eddig 675 madárfajt számláltak meg az országban, itt él a ritka fekete nyakú daru is.
Bhután éghajlata a déli határvidék trópusi területeitol a Himalája hófedte csúcsaiig igen nagy változatosságot mutat. Ugyanazon a szélességi körön fekszik, mint Miami és Kairó, éghajlata azonban a tengerszint feletti magasság függvényében változik. A monszunnak köszönhetoen a Himalája országai közül itt esik a legtöbb csapadék, melynek éves szintje néha eléri az 5500 mm-t is.